Orosz befolyásszerzés gyanúja Lengyelországban

Orosz befolyásgyakorlás gyanúját felvető ügyben lépett fel a lengyel belbiztonsági szolgálat. A lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) kilenc ukrán és két belarusz állampolgárt utasított ki az országból, miután a gyanú szerint orosz finanszírozással szerveztek és fizettek tüntetéseket a Lengyelországban élő ukrán menekültek körében.

A brit Reuters beszámolója szerint a lengyel hatóságok úgy vélik, hogy az érintettek célja nem egyszerű demonstrációk megszervezése volt, hanem a lengyelországi ukrán közösség fokozatos befolyásolása, valamint annak felhasználása politikai üzenetek és jelszavak terjesztésére.

Az ABW közlése szerint a szervezők érzelmileg rendkívül érzékeny témákat emeltek a tüntetések középpontjába, mint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányát érintő korrupciós botrányok, illetve az ukrán belpolitika aktuális fejleményei. A lengyel szolgálatok szerint ezek alkalmasak lehettek arra, hogy feszültséget keltsenek a menekültek közösségében.

A TVN24 lengyel hírcsatorna információi szerint Tomasz Siemoniak, a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter ismertette az ügy részleteit. Elmondása alapján az ABW a határőrséggel közösen hajtotta végre az akciót. A nyomozás szerint a gyanúsítottak már 2025 őszétől kezdve toborozták és pénzzel ösztönözték a demonstrációk résztvevőit.

A miniszter hangsúlyozta: a művelet finanszírozása Oroszországból érkezett, ezért Varsó ezt egyértelműen befolyásolási műveletként értékeli, amely a Lengyelországban élő ukrán bevándorlók közösségét célozta.

A Do Rzeczy lengyel lap értesülése szerint az elfogások egyszerre öt városban zajlottak: Varsóban, Wrocławban, Krakkóban, Zakopanéban és Bydgoszczban. Jacek Dobrzyński, a titkosszolgálati koordinátor szóvivője közölte, hogy az őrizetbe vett személyek között öt ukrán férfi, négy ukrán nő és két belarusz állampolgár volt. Valamennyiüket kiutasították Lengyelországból.

A nyomozás eddigi adatai szerint a demonstrációk résztvevői pénzbeli juttatásban részesültek, a finanszírozás forrásaként pedig az ABW az Orosz Föderációt jelölte meg.

A lengyel belbiztonsági szolgálat értékelése szerint az ügy túlmutat egy hagyományos közrendvédelmi problémán. Az ABW úgy fogalmazott: egy olyan hibrid műveletről lehet szó, amelynek célja a társadalmi bizalom megingatása, a feszültség szítása, valamint a háború elől menekülő emberek felhasználása az orosz befolyásszerzés eszközeként.

Hosszabb ideje tartó hibrid konfliktus

Az eset illeszkedik abba a biztonságpolitikai környezetbe, amelyben Lengyelország immár évek óta Oroszországot és szövetségesét, Belaruszt hibrid hadviseléssel vádolja. Varsó szerint 2022 óta a hagyományos katonai fenyegetés mellett egyre intenzívebbé váltak a szabotázsakciók, a kibertámadások, valamint a dezinformációs műveletek is.

Moszkva ezeket a vádakat következetesen visszautasítja. Belarusz ugyanakkor régóta azzal érvel, hogy Lengyelország nyújt menedéket a nyugatbarát belarusz ellenzéknek és ellenzéki médiumoknak, valamint a Minszk elleni korábbi tiltakozó akciók szervezésében is varsói szerepvállalást sejt.

A Reuters megkereste az orosz nagykövetség varsói képviseletét is az ügyben, azonban a hírügynökség tájékoztatása szerint a cikk megjelenéséig nem érkezett hivatalos válasz.